Folyam

A dolgok megtörténnek velünk. Ha akarjuk, ha nem, folynak a maguk kis medrében. Van, hogy kívülről nézzük, ahogyan a mederben lévő hullámok összecsapnak fejünk fölött, van, hogy meglovagoljuk őket egy szörfdeszkát ragadva bátran, de a tényen, mely szerint okkal történnek dolgok, amiknek meg kell történnie, mit sem változtat. Kezelhetjük pozitívan, vagy akár begubózva fordulhatunk el tőle, elbújni úgysem tudunk. Hagynunk kell sodródni magunkat úgy, ahogyan az tőlünk telik, ahogyan azt úgy látjuk, tennünk kell. Néha akad egy kiálló ág. Egy kapaszkodó, mely segítségünkre jön, néha egy mentőmellény is a vízbe kerül elénk, van, hogy egy kéz nyúl értünk a sodródó árban, de hogy elfogadjuk, vagy hagyjuk magunkat a mélybe merülni, csak a mi választásunk, de ha nem látjuk a sodrás végét, s makacsul ragaszkodunk ahhoz, hogy legyőzzük a hullámokat, talán olyan mélyre húz bennünket az élet örvénye, hogy onnan, már nem tudunk kijutni. Bíznunk kell, hogy a sodrás gyengébb lesz, hogy a vad folyó lágyan hömpölygő sodrássá válik, s hogy kitudunk úszni a partra. Mert így, vagy úgy, de örökké nem sodródhatunk.

2008-04-12 15:52 szombat