Huh! Rég írtam. Pedig annyi minden történt, már le sem tudom írni. Rengeteget változtam és változott a világ is a szememben, amióta apa lettem. Bár, megmonodm, apává válnom kellett, mert míg egy anya anyának születik, apának meg kell tnaulni lenni. A pici sokat sírt eleinte, én pedig, jó szokásomhoz híven halálra aggódtam magam. Nem tudtam a helyzetet, a helyzeteket kezelni, kellett 2 hónap, míg megtanultam apa lenni, s ez, szerintem jól sikerült. Szóval köszönjük, jól vagyunk... Vagyis...
Édesanyám hónapok óta küszködik az egészségével. Én pedig azt hittem, újabb hiszti, hogy sajnáltassa magát. Mert igen, Ő az önsajnálat példaképe. Kórházban volt, fájdalmai voltak, nem sajnáltam. Azt hittem, akármi is az, elmúlik. Majd bekerült a sürgősségire, bal felső végtagi trombzis gyanújával, majd onnan Mellkas rtg, majd újra mellkas rtg, majd mellkas CT, ami mindhárom egy 10x6 cmes árnyékot mutatott a tüdején. Átküldték a pulmonológiára, ahol tegnap előrehaladott kissejtes tüdőrákot diagnosztizáltak, nyirokrendszeri áttéttel, és hétfőn kemoterápiát indítanak, olyannyira előrehaladott a rák.
Keserű vagyok, dühös, csalódott, és vígasztalhatatlan. Haragszom rá, haragszom magamra, haragszom a világra, még ha el is fogadom, hogy mindennek oka van, s ennek így kell történnie. Haragszom, hogy nem tudott olyan anyám lenni, amilyennek akartam volna. Haragszom magamra, hogy nem tudom úgy szeretni, mint ahogyan azt kellene. Haragszom, hogy annyit bántott, s hogy annyit bántottam. De féltem. Mert az anyám, s ha szeretetben nem, törődésben megadta amit egy anya adhat. Segített amikor bajban voltam, segített, amikor hatalmas szükségem volt rá. Gondoskodni akar rólam. S lám, talán most én gondolskodhatok róla.
De most nagy feladat vár mindannyiunkra. Nekem meg kell bocsátanom, most ezt tanulom. El kell tudni engednem, meg kell tanulnom szeretni újra, s elmondani mindezt neki. Meg kell beszélnünk sokmindent. Amit tudom, hogy őt is bántja, de félek, annyira kevés az idő, s ha meghal, hogy közhellyel éljek, nem tudja meg, mennyire is szeretem. Félek.... Úgy érzem minden összeomlik lassan körülöttem....
2009-01-10 15:02 szombat
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése