Házi feladat

Milyen lehet félelmek nélkül élni? Amikor már úgy teszed magad a sors kezébe, hogy felismered, azok a dolgok, amiktől félsz, úgy is megtörténnek, ha ragaszkodsz a rettegésed tárgyághoz. Amikor le tudod tenni a félelmeidet Isten kezébe, hogy igen "Legyen meg a te akaratod!". Amikor már mosolyogva mégy akár a szakadék felé, mert tudod, így kell lennie.

20-22 éves koromtól kezdve félek a kutyáktól. Pedig, kölyökkoromban többek közt németjuhászom és dobbermanom is volt és kicsi gyerekkorom óta kutyáink voltak, de valamiért rettegni kezdtem tőlük. Azt hittem, a félelmemet leküzdöttem, azt hittem, sikerült elengedni őket, azt hittem, hogy bátran mondhatom "Legyen meg a te akaratod!" Ma reggel munkába indultam. Negyed 6 körül az utcán, a sarkon egy nagy kutyát pillantottam meg, majd kővé dermedtem, s hosszú perceken át csak néztük és néztük egymást a kutyával. Én lehajoltam, hogy megijesszem, mintha követ dobnék hozzá, de a kutya csak nézett, és nézett, majd lassan komótosan elindult. Elindultam a kocsihoz, közben folyamatosan figyeltem, félve, rettegve és mivel sietnem kellett, szaporáztam a lépteimen, mondván, egy kutya miatt csak nem késhetek el, de a kutyának nyoma veszett. Vagy valami mutáns, hyperjószág lehetett, hogy alig fél perc alatt nyoma veszett, de inkább arra gondolok, hogy a sors viccelt meg, s adott új feladatot. A házi feladat pedig arra való, hogy megcsináljuk, s én jó nebulóként próbálom elengedni a félelmeimet, s elérni, hogy nyugodt szívvel mondhassam: "Legyen meg a te akaratod!"